Elérhetőségeink

Biopsol Kereskedelmi, Gyártó és Szolgáltató Kft.
Cím: 1023 Budapest, Bécsi út 3-5.
Email: info@biopsol.hu

Szennyvíziszap

A növekvő mennyiségű szennyvíziszap egyre több problémát okoz. A hulladékok kezelése, feldolgozása és elhelyezésének környezetbarát megoldása nem várathat magára, hiszen a szennyvíziszap mennyisége a szennyvízelvezetési és tisztítási program előre haladásával számottevően növekszik. 

szennyvíziszap

Az elmúlt évtizedben csaknem 85 százalékkal nőtt a szennyvíziszapok mennyisége. A szennyvíziszap éves mennyisége várhatóan a 1.250.000 t (nem szárazanyagra vonatkoztatva) körüli értéken fog stabilizálódni. Ez nagyságrendileg 250.000 tonnát jelent szárazanyagra vonatkoztatva, ám kezelés és hasznosítás szempontjából az 1,25 millió tonnával kell számolni.

szennyvíziszap mennyiségi tendencia

Elhelyezése és hasznosítása elérte azt a kritikus pontot, mikor a politikai akarat és szándék is megvan ahhoz, hogy a törvényhozók, hatóságok és a szakemberek aktívan foglalkozzanak a szennyvíziszapot érintő kérdéskörrel és megoldást találjanak. Az új hulladéktörvény, a vízügyi ágazat átalakítása, az Országos Hulladékgazdálkodási terv 2014-2020, az 50/2001 rendelet, mint gazdaságtalan lehetőség (hulladéktulajdonosi oldal), majd a Szennyvíziszap kezelési és hasznosítási stratégiai 2018-2023  mind azt mutatja, hogy egyre alaposabban átgondolt, okos tervezés mentén haladunk.

Az 50/2001 (IV.3.) Korm. rendelet alábbiak szerint definiál:

1.§ A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek, kezelt iszapok, ideértve a szennyvíziszap komposztokat, mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.

2. § A rendelet szabályozza a szennyvízelvezető művel összegyűjtött és szennyvíztisztító műben tisztított szennyvíz, illetve iszap és kezelt iszap, ideértve a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területre történő kijuttatását, illetve felhasználásának szakmai feltételeit, ideértve a gyűjtött és kezelt települési folyékony hulladékok mezőgazdasági felhasználásának feltételeit is.

3. § A rendelet alkalmazásában

a) iszap: a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből, szennyvízkezelő berendezésekből származó iszap és a települési folyékony hulladék;

b) kezelt iszap (a továbbiakban: szennyvíziszap): biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel vagy más megfelelő eljárással (így különösen szennyvíziszap felhasználásával történő biogáz előállítás, komposztálás révén), továbbá a települési folyékony hulladék tartós, legalább 6 hónapig tartó tárolásával vagy kémiai kezelésével nyert olyan iszapok, melyek szennyezőanyag tartalma e rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám iszap ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken;

c) szennyvíz: az a) pont szerinti szennyvíztisztító művekben, a szennyvíz szennyező anyagainak eltávolítása, illetve lebontása után keletkező, e rendelet előírásainak megfelelő szennyezőanyag tartalmú víz;

d) nyersiszap: a szennyvíztisztító művekben kizárólag mechanikai tisztítás során, az előülepítőben keletkező, kezelés nélkül nyert iszap;

A szennyvíziszapok hasznosítását mihamarabb állandó és jól működő rendszerrel lehet megoldani, erre azonban a kihelyezés és a spontán eljárások a magukban hordozott veszélyek és kockázatok és korlátok miatt nem megoldás. De nem vagyunk rossz helyzetben! Még fiatal a hulladéktörvény, a hatása már most pozitív. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 nagyon alapos és következetes. Több jogszabály is alakul és elkészült a szennyvíziszap kezelés és hasznosítás stratégiai terve. A politikai és szakmai szándék is megvan, mindezek régóta nem mutattak ennyire egy irányba. Mi a teendő?

A hulladéktermelő első célja elkerülni a hulladéktörvény által bevezetett hulladéklerakási járulékot, ami a települési szennyvíziszap esetén 6000 Ft/tonna. Ezzel igyekszik az állam a lerakóktól eltéríteni a biológiailag lebomló hulladékokat - természetesen a szennyvíziszapot is ide soroljuk - , mivel az országos szinten képződött a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget uniós vállalás keretében a 2016. július 1-jéig a 1995 évi mennyiséghez képest 35%-ra kellett csökkenteni. Aztán természetesen ezt lehetőség szerint tovább kell növelni. Tehát ellenőrzött módon meg kell oldani az egyre nagyobb mennyiségben keletkező hulladékok gazdaságos hasznosítását.

A hulladékként állandóan rendelkezésre álló szennyvíziszap környezetbarát (mikrobiológiai) és tervezhető végeredménnyel gazdaságos (ha az eljárás a biológiai irányítottságára helyezi a hangsúlyt, a technikai- és gépészeti igényekkel szemben, akkor az) kezelése és hasznosítása, tökéletes megoldást nyújt vízközmű ágazatnak a növekvő szennyvíziszap mennyiség hasznosítására. Továbbá mindez megoldást jelent a gazdáknak az évtizedes tendenciák miatt szerves anyag hiány okozta talajtani problémák kezelésére, az egyre dráguló műtrágyák és termelési kötltségek okozta nehézségek enyhítésében. Mindez állami garanciával és engedéllyel is történhet a NÉBIH által alkalmazott 36/2006 (V.18.) FVM rendeletben foglalt termésnövelő készítmények engedélyeztetési eljárásával. Így megteremthető az állami kontroll, biztonságos és minősített termék garancia. További előny, hogy a korlátozás nélküli forgalomba hozatali engedéllyel a kihelyezés kötöttségei helyett a függetlenség is biztosított, hiszen a szennyvíziszapokból - mint alapanyag - ezáltal termék, komposzttermék lesz.

Magyarországon a növénytermesztésben most értük el azt a pontot, hogy a kis termésnövekedésekért is komoly erőfeszítésekkel kell küzdeni, s mellette ijesztő tendenciák bontakoztak ki. Egyre csökken a termőterület, az elmúlt 30 év alatt mintegy 800 000 hektárral, és ezzel együtt jelentkezett a talajok elsavanyodása, biológiai leromlása. A műtrágya-felhasználásunk növekedésétől a hasznosulás mértéke lemaradt. Kialakult a mezőgazdaságban egy ellentmondásos helyzet: a talajok állagának megóvásához szükséges szerves anyagok hiányával küszködünk, míg másik oldalon nagy mennyiségben képződik – tevékenységünk során – értékes és magas energiatartalmat hordozó biomassza, amely adott esetben nemhogy elvész, hanem mint környezetszennyező tényező jelenik meg!

Az OHT így fogalmaz:

"A határértékeknek megfelelő szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt felhasználásának előnye, hogy a műtrágyákhoz képest jelentősen olcsóbban, de hatékonyságában azzal megegyezően pótolja a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat miközben mikroelem összetételében és biológiai hatásában azokat megelőzi, javítva a talaj szerkezetét és vízháztartását, élénkíti a talajéletet."

Ha hazai körülmények között megoldást keresünk a szerves anyagok pótlására, a kommunális szférában koncentráltan termelődő biomassza (kommunális iszapok, szennyvíziszapok) és a mezőgazdasági hulladékok feldolgozása lehet az alap. Magyarországon évről évre nő a csatornázottság aránya, és ezzel együtt a – jelentős tápanyag-tartalommal rendelkező - szennyvíziszapok mennyisége is. Az itt koncentráltan képződő szennyvíziszapok, kommunális iszapok - megfelelő kezeléssel, technológia alkalmazásával  - olcsó és jó minőségű szerves növénytápanyagként szolgálhatnak.

A szerves anyag visszapótlásának lehetősége - talaj és viízháztartás, talajélet javítása - mellett még két nagyon fontos előnye van még a szennyvíziszapnak, azaz a szennyvíziszap kezelése után a belőle készült komposztoknak, ezek közül egyik a műtrágyákkal versenyképes ár. A másik előny, hogy nagy részben képesek ezek a készítmények a Magyarországon 100 %-ban importált, folyamatosan dráguló műtrágyákat helyettesíteni a kedvező tápanyagtartalmuk miatt. Azt pedig érdemes szem előtt tartani, hogy az uniós földalapú támogatások mértéke hamarosan csökkeni kezd, a tendencia sebessége csak jósolható.

Ha összehasonlítjuk 1 hektár szántóföldi kultúra hatóanyag-igényének visszapótlását (amely 200-250 kg hatóanyag-tartalmat reprezentáló kb. 550 kg bruttó műtrágyát jelent) az alternatív megoldással, akkor ezt a hatóanyag-mennyiséget szakszerűen előálltott termékkomposzttal juttathatjuk ki. Ha minden járulékos költséget összevetünk, a jelenlegi árak mellett ez akár 25-40 %-os költségmegtakarítást jelent a komposzttermék javára úgy, hogy a tápanyag-szolgáltató képesség megegyezik, miközben jelentős a mikroelem-visszapótlás, humuszképzés és talajjavító hatást is elérünk.

A szennyvíziszapok hasznosítására, szennyvíziszapok komposztálására kifejlesztett kezelési technológia alapelve a mezőgazdasági hasznosítás, azaz termékfejlesztés és termék-kereskedelem. Jelenleg az irányított komposztálás az egyik legfejlettebb és legbiztonságosabb, igazoltan hatékony és megfelelően költségtakarékos megoldás a kommunális iszapok és szennyvíziszapok kezelésére és hasznosítására, termékkomposzt előállítására.

Kezünkben van tehát egy lehetőség, amellyel hulladékot hasznosítunk, környezeti terhelést csökkentünk, és nem mellékesen importot kiváltva jó minőségű – államilag ellenőrzött – termésfokozó készítményeket, komposztokat gyárthatunk ipari méretekben.

A Szennyvíziszap Kezelés és Hasznosítás Stratégia (2018-2023) megerősíti, hogy a komposztok mezőgazdasági hasznosítási módozatai közül kiemelkedő fontosságú a termékké minősített komposztok hasznosítása.

A szennyvíziszap megfelelő kezelésével előállított termékkomposzttal könnyedén teljesíthetőek az uniós elvárások, stratégiai tervek, enyhíthetőek a termőföldek szerkezeti romlásai, segítség a mezőgazdászoknak, kielégíthető a termőföld védelméről szóló törvény. Elsők lehetnénk az unióban, akik a helyes értékelési elvek alapján felállított tematika szerint, megszűntetve a pontszerű dogmákat, élő, gyorsan megtérülő és körforgásos gazdasági rendszert építenek a szennyvíziszapra és a szerves hulladékok együttes kezelésére és hasznosítására, úgy, hogy teljes lehet a kontroll a hulladékáram felett.

A a piac, a mezőgazdaság is olyan, mint egy nagy teherhajó. Az irányváltáshoz sok energia és idő kellett a megszokások okozta tehetetlenségi erő miatt, de úgy tűnik megtörtént...most megalapozhatunk egy hulladékhasznosításra épülő, kettős előnyt kínáló új iparágat!